Segítség, kiégtem?

Honnan ered a kiégés fogalma?

Elsőként Herbert J. Freudenberger (1974) alkotta meg a kiégés fogalmát. Kutatása során egészségügyi intézmények dolgozóit figyelte meg és náluk írta le a kiégés jellegzetes tünetegyüttesét. Azóta e problémakörnek egyre nő az irodalma és a vizsgálatok során már más foglalkozásoknál, például pedagógusoknál, jogászoknál, ügyfélszolgálatban vagy felsővezetői pozícióban dolgozóknál, de ma már pályakezdőknél vagy programozók esetében is leírták a szindrómát.

Mi okozhatja a kialakulását?

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO definíciója szerint a kiégés, azaz burnout a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindróma. De nézzük meg, milyen okok állhatnak a hátterében - 3 fő dolgot említhetünk:

1. sok stressz, krónikus érzelmi megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezhet,

2. alacsony motiváció a munkában, munkahelyi elégedetlenség, amely csökkent teljesítményhez vezethet,

3. munkahellyel kapcsolatos negatív érzések és cinikus hozzáállás megerősödése, ami a munkahelyi kapcsolatok megromlott minőségét hozhatja magával.

Fentieken felül még szerepet játszhat, ha nem vagyunk elismerve, megbecsülve a munkahelyünkön vagy alacsony a jövedelmünk. Emellett a túlságosan hosszú munkaidő, illetve a nagy felelősségi kör is kockázati tényező lehet. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai eszmecserére vagy szupervízióra. További kockáztató tényező a segítő-motiváló környezet hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága,vagy az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest. Minderről bővebben is hallhatsz az alábbi velem készült interjúban:

Milyen tüneteket észlelhetek?

A kiégés tünetei változatosak lehetnek, megjelenhetnek fizikai, érzelmi és mentális szinten is. Leggyakrabban az alábbi tüneteket észlelhetjük.

• fizikai kimerültség, ami már többlet pihenéssel, például a délutáni alvással sem szűnik meg

• érzelmi kimerültség, labilitás

• csökkent teljesítmény

• megfelelési-bizonyítási kényszer, majd negatív hozzáállás a munkához

• szociális visszahúzódás, közömbösség

• csökkent önbizalom, alacsony önértékelés

• fejfájás, alvászavarok, emésztési problémák

• saját lelki-fizikai szükségleteink háttérbe helyezése, elhanyagolása

• negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus

Hogyan tudom megelőzni, és a munkaadó hogyan segíthet?

A kiégés fő kezelési módszere annak megtanulása, hogy hogyan kezeljük a stresszhelyzeteket. Ez segíthet megküzdeni a munkahelyi problémákkal, de az élet minden területén hasznos lehet. Stresszkezelés számos módszerrel és technikával lehetséges. Ilyen például a légzéstechnikák elsajátítása, progresszív izomlazítás, de rendszeres testmozgás és az én-határok meghúzása, időmenedzsment is nagyon fontos, hogy fent tudjuk tartani a munka-magánélet egyensúlyát. Emellett szakember felkeresése is ajánlott, amennyiben úgy érezzük, hogy önállóan nehezen megy a stresszes helyzetek kezelése, illetve a problémáktól való elszabadulás.

A munkaadóknak pedig a prevencióra érdemes hangsúlyt fektetni a munkavállalói közérzet javítása érdekében. Sokat segíthetnek a kiégés megelőzésében a vállalaton belüli rotációs váltások, képzések, tréningek, illetve hogy a munkavállalónak lehetősége legyen a feszültségek kibeszélésére, melyre például esetmegbeszélés, szakmai továbbképzések, szupervízió teremthet alkalmat. Érdemes hangsúlyt fektetni a munkavállaló fontosságának és jelentőségének érzésére a munkahelyeken, illetve biztosítani a szakmai fejlődés lehetőségét.

Mit tehetek még?

A burn-out szindróma tehát elsődlegesen munkahelyi kontextusban jelentkezik, de az élet más területein is előfordulhat, komoly hatást gyakorolva a hétköznapi életre, illetve az egyén fizikai és mentális egészségére. Éppen ezért nagyon fontos tudatosan élni a mindennapokat, a mókuskerék vesztegében megállni néha néhány percre és feltenni magunknak a kérdést: hogy vagyunk, hogyan érezzük magunkat és merre tartunk.