Miért érdemes tudatosan készülni a szülésre?

Fontos kiemelni, hogy a felkészültség nem csupán az informálódásból áll, összesen három fontos területet tudunk a témában elkülöníteni.

1. A testi-fizikai felkészülés segít megerősíteni azokat az izomcsoportokat, melyek a legnagyobb igénybevételnek lesznek kitéve szülés közben.

2. A mentális felkészülés többek közt segíthet tudatosítani a félelmeket és oldani ezeket, valamint kontrollérzetet adhat.

3. A társadalmi oldalról való megközelítés és informálódás pedig arra utal, hogy érdemes megismerkedni a környezettel és mentalitással, ami a társadalmat és a választott intézményt/ott dolgozókat jellemzi, valamint fontos tudni a különböző beavatkozások menetét, célját és esetleges mellékhatásait.

A testi-fizikai felkészülés

A szülés egy fizikálisan kimerítő folyamat. A vajúdás először szülő nők esetében akár 9-11 óra is lehet, a kitolás pedig körülbelül egy óra (többedére szülőknél ezek a szakaszok valamivel rövidebbek) (Kovács és Pál, 2017). Érthető módon, ebbe a hosszú ideig tartó folyamatba el lehet fáradni és testileg mindez megterheli a szülő nőt.

Számos kutatás foglalkozott azzal, hogy különböző mozgásformák végzése a várandósság alatt hatással van-e a szülés lefolyására. A szülés hossza az egyik legkönnyebben mérhető változó, így a kutatók gyakran ezt figyelik azon nőknél, akik részt vesznek kutatásaikban. Egy 2004-es (Salvesen és Mørkved) kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen hatása van a medencefenék izomzatának erősítése a szülés hosszára. Az eredmények alapján ezen izmok erősítése esetén kisebb az esély az elhúzódó kitolásra. Tehát amit ennél a kutatásnál érdemes kiemelni, hogy nem a kitolási szakasz hossza csökkent azon nőknél, akik a vizsgálati csoportba tartoztak, hanem esetükben ritkább volt az elhúzódó (60 percnél hosszabb) kitolás.

A medencefenék izmainak erősítése más előnyökkel is jár. Hatékonynak bizonyul az inkontinencia és a gáti szakadások megelőzésében is (Zhang és mtsai., 2024). Az inkontinenciát több kutatás is vizsgálta.

Azon szülésfelkészítő programok, melyek pilates gyakorlatokat is tartalmaznak, szintén csökkentik az inkontinenciát a szülés előtti és utáni időszakban egyaránt.

A pilatesnek emellett más pozitív hatása is van. A pilatest gyakorló nők között többen szültek hüvelyi úton és a vajúdásuk ideje is rövidebb volt (Braun és Avci, 2024). Egy 2022-ben (Zhang és mtsai.) készült vizsgálat arról ír, hogy a has izomzatára fókuszáló gyakorlatok végzése esetén a nők derékfájdalma és fáradtsága csökkent a várandósság folyamán, valamint nagyobb arányban szültek hüvelyi úton és ritkábban volt szükségük gátmetszésre.

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy fontos aktívnak maradni a várandósság idején is. A különböző mozgásformák a testünk különböző izmait erősíthetik meg, és ez nem csupán a szülésre folyamatát könnyítheti, de akár a várandósság előtt vagy után tapasztalt kellemetlen tüneteket is enyhíthetik.

Fontos kiemelni, hogy a mozgást mindig érdemes erre specializálódott szakemberrel végezni, annak érdekében, hogy minimalizáljuk a sérülések kockázatát és maximalizáljuk a hatékonyságot.

A mentális/pszichológiai felkészülés

A gyermekvállalás időszaka egy úgynevezett normatív krízis mind az anya, mind pedig az apa számára. Ez azt jelenti, hogy a krízis ezen időszak természetes velejárója, része. Ezen kihívásokkal teli időszakot segíti, ha megértjük a változások mögötti pszichológiát és biológiát egyaránt.

Egy 2022-es kutatás (Onchonga) azt mutatta, hogy azon nők, akik részt vettek szülésfelkészítő programokban, kevésbé féltek a szüléstől. De nem csak a félelmet csökkentheti a tudatos készülés. 2023-ban egy vizsgálat azt találta, hogy ezen előnye mellett

a szülés utáni depresszió előfordulása is alacsonyabb, valamint a vajúdás során megélt fájdalom is enyhébb azoknál a nőknél, akik részt vettek szülésfelkészítésen (Alizadeh-Dibazari, Abdolalipour és Mirghafourvand).

Ezek mellett egy friss kutatás arra is rámutat, hogy a szülés módjában is van különbség. A szülésfelkészítőn résztvevő anyák nagyobb arányban szülnek hüvelyi úton (Zaman és mtsai., 2025).

Azt is elmondhatjuk, hogy a szülésre felkészítő tanfolyamok csökkentik a szorongást, rövidítik a vajúdás időtartamát, javítják a szülésélményt és elősegítik a hosszútávú szoptatást (Yohai, 2018).

A szülésre való mentális felkészülésnek több módja is lehet. Csatlakozhat a kismama csoporthoz, de egyénileg is járhat valamilyen szakemberhez. Célszerű olyan szakembert választani, akinek speciális tudása van a témában. Ilyen például a perinatális szaktanácsadó, aki egy kétéves képzés keretein belül tanul nagy részletességgel a szülés körüli időszakról.

Ahogy korábban említettem, ez az időszak egy normatív krízis, így nem csoda, hogy sokaknál félelem és szorongás jelenik meg akár a szüléssel, de akár a hétköznapokban bekövetkező komoly változásokkal kapcsolatban.

Az egyik fontos dolog, hogyha megértjük a folyamatot, akkor már kevésbé lesz ijesztő.

A szülés egy összetett biológiai és pszichológiai folyamat, melynek során mindennek megvan a maga szerepe. Amikor a szakdolgozataimhoz készítettem kutatást, és anyáktól kértem beszámolókat a szüléseikről, akkor azt tapasztaltam, hogy a nők jelentős része nincs tisztában azzal, hogy pontosan mi történik a testükben azokban az órákban, amikor világra hozzák gyermekeiket.

Sajnos, ma Magyarországon nincs megfelelően kialakítva az ellátórendszerben a nők informálása. Sokan azt sem tudják, hogy kihez érdemes fordulni és miért érdemes felkészülni. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem a nők hibája. Nagyon kevés szó esik erről a fontos témáról akár a közoktatásban, akár a közbeszédben, így nem számít evidenciának foglalkozni a kérdéskörrel.

A testünk folyamatainak megismerése mellett érdemes időt fordítani arra is, hogy mi történik bennünk lelkileg. A szülésnek és a gyermekágyas időszaknak megvannak a saját hormonális folyamatai, melyek hatással vannak a viselkedésre és a hangulatra. A szülés különböző szakaszaiban jól elkülöníthető érzelmi mintázatok és magatartásformák jelennek meg (Dixon, Skinner és Foureur, 2013). Ha megismerjük a szülés biológiai és pszichológiai oldalát egyaránt, akkor rá fogunk döbbeni, hogy egy olyan jelenségről van szó, amely tény és való, hogy nehéz, de nem lehetetlen.

Felkészülés az intézményi szülésre

Manapság a legtöbb szülés kórházi környezetben, orvosi felügyelet mellett zajlik. A modern orvostudomány sok anya és baba életét mentette már meg, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy számos esetben többször nyúlnak az orvosok valamilyen beavatkozáshoz, mint kellene. Ennek nagyon sok oka lehet, hogy miért alakult így (pl.: műhibaperektől való félelem, orvos- és ápolóhiány stb.), de ez most nem témája ennek az írásnak.

Amit fontos kiemelni ezzel kapcsolatban, hogy egy lényeges feladata ennek a 9 hónapnak az is, hogy az édesanya megtalálja azt az intézményt, melynek dolgozóiban száz százalékban meg tud bízni és elfogadni az orvosi javaslatokat a szülése során. Sajnos, manapság ez nem egyszerű feladat, de a szakdolgozataim készítésekor találkoztam olyan szüléstörténetekkel is, melyekből biztosan tudom, hogy nem lehetetlen.

Természetesen ehhez szükséges az is, hogy a korábbiakban megismerkedjen a várandós (és párja) a leggyakoribb beavatkozásokkal és megértsék, mikor és miért lehetnek hasznosak. A bizalom az ellátó intézményben dolgozók felé azért fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat, és komplikációk esetén könnyebben elfogadjuk és megértsük a beavatkozások szükségességét. Gyakran a szülőszobán nincs idő elkezdeni magyarázni egy beavatkozás esetleges mellékhatásait vagy azt, hogy hogyan hat majd ez a babára. Jó ezekből az információkból előre felkészülni.

Összefoglalva a fentieket a szülésre való felkészülést három területen érdemes végezni. Az egyik a testi-fizikális felkészülés, a másik a mentális/pszichológiai felkészülés, a harmadik pedig a választott intézményről való információgyűjtés. A tudományos írásokból láthatjuk, hogy a nők a szülésük bizonyos részleteire élénken emlékeznek akár évekkel később is (Simkin, 1992), és amin keresztülmennek ebben az időszakban, az hatással lehet a kötődésükre gyermekükkel (Allen, 1998). Többek közt emiatt is fontos, hogy minden nőnek lehetősége legyen a lehető legjobb szülésélményre.

Tetszett a cikk? Akkor mentsd el a könyvjelzőid közé, hogy bármikor gyorsan visszatalálj, vagy oszd meg valamely közösségi platformodon!

Felhasznált irodalom

Alizadeh-Dibazari, Z., Abdolalipour, S., & Mirghafourvand, M. (2023). The effect of prenatal education on fear of childbirth, pain intensity during labour and childbirth experience: a scoping review using systematic approach and meta-analysis. BMC pregnancy and childbirth, 23(1), 541

Allen, S. (1998). A qualitative analysis of the process, mediating variables and impact of traumatic childbirth. Journal of reproductive and infant psychology, 16(2-3), 107-131.
doi: 10.1080/02646839808404563

Buran, G., & Erim Avcı, S. (2024). The effect of pregnancy pilates-assisted childbirth preparation training on urinary incontinence and birth outcomes: a randomized-controlled study. Archives of gynecology and obstetrics, 310(5), 2725-2735.

Dixon, L., Skinner, J. P. és Foureur, M. (2013). The emotional and hormonal pathways of labour and birth: integrating mind, body and behaviour. Journal-New Zealand College of Midwives. 2013, 48 (1), 15-23.

doi: 10.1111/j.1523-536X.1992.tb00382.x

Kovács, L., & Pál, A. (2017). Élettani vajúdás és szülés. In Z. Papp (Szerk.), A szülészet-nőgyógyászat tankönyve (3. kiad., pp.  249-270). Budapest: Semmelweis Kiadó – Medicina Könyvkiadó Zrt.

Onchonga, D. O. (2022). The impact of integrated childbirth education on fear of childbirth among Kenyan women[Doctoral dissertation, University of Pécs]. Pécsi Egyetemi Archívum. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/34381/onchonga-david-ondieki-tezis-eng-2022.pdf?isAllowed=y&sequence=3

Simkin, P. (1992). Just another day in a woman's life? Part 11: Nature and consistency of women's long‐term memories of their first birth experiences. Birth, 19(2), 64-81.

Yohai, D., Alharar, D., Cohen, R., Kaltian, Z., Aricha-Tamir, B., Ben Aion, S., ... & Weintraub, A. Y. (2018). The effect of attending a prenatal childbirth preparedness course on labor duration and outcomes. Journal of perinatal medicine, 46(1), 47-52.

Zaman, A., Fadlalmola, H. A., Ibrahem, S. E., Ismail, F. H., Abedelwahed, H. H., Ali, A. M., ... & Saad, A. M. (2025). The role of antenatal education on maternal self-efficacy, fear of childbirth, and birth outcomes: A systematic review and meta-analysis. European Journal of Midwifery, 9, 10-18332

Zhang, D., Bo, K., Montejo, R., Sánchez‐Polán, M., Silva‐José, C., Palacio, M., & Barakat, R. (2024). Influence of pelvic floor muscle training alone or as part of a general physical activity program during pregnancy on urinary incontinence, episiotomy and third‐or fourth‐degree perineal tear: Systematic review and meta‐analysis of randomized clinical trials. Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica, 103(6), 1015-1027.

Zhang, R., Xiao, Y., Wei, W., & Wu, B. (2022). Effect of birth ball abdominal core training on pregnancy fatigue, waist pain and delivery outcomes. International Journal of Gynecology & Obstetrics, 158(3), 613-618.