Célkitűzések és elvárások meghatározása

A tanácsadási folyamat elején a legfontosabb lépés a célok közös meghatározása. Ezek a célok lehetnek konkrétabbak, mint például a szorongás csökkentése, vagy tágabbak, mint az önértékelés javítása, de sokszor találkozhatunk azzal is, hogy általánosságban nem érzi jól magát valaki. Ilyenkor az adott személy egész élethelyzetét, érzelmi világát, szociális hálóját fel kell térképezni ahhoz, hogy irányba tudjuk állítani a szükségleteket és a folyamatot.

A céloknak reálisnak és elérhetőnek kell lenniük, figyelembe véve a kliens aktuális helyzetét és erőforrásait. Fontos, hogy a célkitűzések idővel változhatnak, ahogy a kliens fejlődik, és egyre mélyebben érti meg saját problémáit és érzéseit. Újabb és újabb problémák, érzelmi gócpontok kerülhetnek felszínre, és az is előfordulhat, hogy ezekben nem fog tudni segíteni az a pszichológus, akivel az eredeti célt felállítottuk. Ez teljesen természetes és normális, nem elvárható a kliensektől, hogy pontosan meg tudják fogalmazni és fel tudják mérni, mivel is állunk szembe egy-egy folyamat elején. Ha pontos rálátása lenne mindenkinek a mélyen húzódó, olykor elfojtott és fájdalmas problémáira, dinamikáira, ránk, pszichológusokra nem is lenne ekkora szükség. ☺️ És persze, a pszichológusoktól sem elvárható, hogy mindenben segíteni tudjanak, hiszen a pszichológusok is ugyanúgy bizonyos területekre, problémacsomagokra specializálódnak, mint például az orvosok vagy a mérnökök.

A kliensek gyakran gyors megoldásokat várnak, azonban a tanácsadás hosszabb folyamat is lehet. Sokszor több évig, több évtizedig hordozzák magukban a negatív érzelmi állapotokat, szorongásokat, elakadásokat, hogy is lenne reális azt elvárni, hogy pár 50 perces találkozó során valaki komplett megoldást, feloldozást nyújtson? Ezért lényeges az elvárások finomítása, hogy a kliens elfogadja: a változás sokszor nem lineáris, és a kihívásokkal való szembenézés időigényes folyamat. Az eredmény sokszor nem egy egyértelmű pont, hanem fokozatos javulás és belső változás.

Esszenciális megemlíteni a reális elvárások mezsgyéjén, hogy a kliensek sokszor egyáltalán nem valós, megoldható, reális célokkal érkeznek meg a pszichológiai tanácsadásra. Például az nem reális elvárás, hogy valaki introvertált személyiségből átváltson extrovertáltba, az viszont reális elvárás, hogy megnézzük, miért zavar Téged, hogy introvertált vagy, mi zavar benne pontosan, és mire vágysz az extroverzióból, illetve hogyan tudod azokat a készségeket, képességeket elsajátítani, beépíteni jelenlegi életedbe, működésedbe. Az sem reális elvárás, hogy valaki elfelejtse az éveken át tartó mentális, lelki vagy épp testi abúzust, amit gyerekként átélt, az viszont reális, hogy érzelmileg eltávolodjon ezektől az élményektől és kialakítsa magában azt az erős felnőtt személyiséget, akit már nem ezek az érzések határoznak meg a mindennapi működésében, aki felismeri, amikor a bántalmazott kisgyerek szólal meg belőle, és aki már képes megvédeni magát és újra bízni az emberekben.

Mi tekinthető eredménynek?

Az eredmény mérése a tanácsadási folyamatban nem egyszerű, mivel a változások bennünk, láthatatlan formában mennek végbe. Az eredményesség egyik jele lehet, amikor a kliens egyre jobban érti saját érzéseit, és képes konstruktívabb módon kezelni azokat. Ez az érzelmi tudatosság és a megküzdési stratégiák javulása hosszú távon pozitív hatást gyakorolhat a kliens életére. Konkrétabb problémák esetén persze más helyzetben vagyunk, a pánikzavar, fóbiák vagy kényszerek esetén például mind tesztek, mind a mindennapi életvitelben tapasztalt tünetek számossága alapján konkrétan látjuk a változást, akár hétről hétre.

Az eredményhez vezető úton a kliens fokozatosan egyre jobban tudja használni a tanácsadás során szerzett készségeket a mindennapi életében. Ez lehet például jobb kommunikációs készségek, hatékonyabb stresszkezelés vagy a kapcsolatok minőségének javulása. Az eredmény tehát nem feltétlenül egy "végső megoldás", hanem a kliens képessége arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon az élet különböző kihívásaihoz.

Mikor jelentkezik az eredmény?

Az eredmény időzítése változó, és függ a kliens problémájának természetétől, valamint az egyéni fejlődés ütemétől. Egyes esetekben a változások viszonylag behatárolható időablakokban jelentkeznek, például, ha a kliens konkrét helyzetek kezelésére keres megoldásokat, vagy olyan problémával érkezett, amelynek konkrét metodika, ütemterv alapján folyhat a kezelése – pl. a fentebb említett pánikzavar. Máskor a folyamat hosszabb időt vehet igénybe, különösen, ha mélyebb érzelmi vagy személyiségbeli átalakulásokról van szó. Fontos felismerni, hogy a tanácsadás nem gyors megoldásokra épül, hanem tartós változásokra, amelyek fokozatosan alakulnak ki. A pszichoanalitikus szemlélet szerint például csak ahhoz 1 év szükséges nagyjából heti szintű találkozókkal, hogy a terápiás folyamat alapjait letegyük, és olyan kapcsolat alakuljon ki a kliens és pszichológusa között, amely megfelelő táptalajt biztosít a későbbi fejlődéshez.

A pszichológiai tanácsadás sikeressége tehát egyénileg változó, és nem mindig könnyen mérhető. A legfontosabb, hogy a folyamat során a kliens jobban megértse önmagát, megtanulja kezelni érzéseit és kihívásait, és a tanácsadás során kialakított készségeket hosszú távon is alkalmazni tudja. Az eredmény nem mindig konkrét célok elérése, hanem a kliens belső világának gazdagodása és a rugalmasságának növekedése. A célkitűzések meghatározása és a reális elvárások kialakítása alapvetően hozzájárulnak a sikerességhez és az elégedettséghez a folyamat során.

A legfontosabb, hogy ne legyen rajtad idői nyomás, bízd magad a szakemberre. Annál sikeresebb lesz a folyamat, minél nyugodtabban tudsz részt venni benne.