Egészségügyi szolgáltatás, tehát terápia keretein belül kezelik a szakemberek a különféle mentális betegségeket, tehát a szorongásos zavarokat, a személyiségzavarokat, affektív zavarokat, hangulatzavarokat. Ezekben az esetekben olykor-olykor kombinált terápiára van szükség, tehát pszichiáter kolléga segítségével gyógyszeres kezelés is történhet a pszichoterápiával párhuzamosan. A szakembernek számos módszertani háttértudásra van szüksége, hogy képes legyen kompetens módon kezelni a fennálló problémakört, tünetlistát. Ilyen mentális egészségügyi gond lehet pl. a depresszió, a pánikbetegség, az obszesszív-kompulzív zavar, a borderline személyiségzavar stb.

Tanácsadás kereten belül szupportív segítségnyújtásban részesülhetünk, életvezetési tanácsadásban, a karrierünket, családi életünket érintő nehézségekben kérhetünk segítséget, építhetjük önismeretünket, önbizalmunkat vagy épp fejleszthetjük kommunikációs készségeinket. Ezekben a problémakörökben más típusú megközelítés és eszköztár szükséges a szakemberektől, így gyakorta más tanulmányi hátteret láthatsz náluk feltüntetve.

A kliensek persze nincsenek tisztában ezekkel a háttérinformációkkal, illetve a szakmán belüli különféle pozíciókkal, képzési „jogosítványokkal”. Hiába nevezzük egy okleveles pszichológus tevékenységét hivatalosan tanácsadásnak, a kliensek azt mondják majd a barátaiknak, hogy „terápiára járnak”, és ezzel nincs is semmi gond, mindenki érti, miről beszélnek.

A gyakorlatban természetesen árnyaltabb a kép, és még szakemberként is egy igazi útvesztőnek hat a sok módszertani elágazás. Egy példa kedvéért, pszichoterápiás irányzat a kognitív viselkedésterápia. Magyarországon elvégezhetik ezt a képzést okleveles pszichológusok – belőlük lesznek a kognitív viselkedésterápiás konzultánsok. Elvégezhetik klinikai szakpszichológusok/pszichoterapeuták – belőlük lesznek a kognitív viselkedésterapeuták. Sőt, elvégezhetik nem pszichológia diplomával rendelkező személyek is – ők szintén megkapják a kognitív viselkedésterápiás konzultáns címet. A módszertan maga pszichoterápia, mégsem nevezheti terápiának a segítő szakember, ha használja, mert a végzettsége ezt nem engedi (kivétel: klinikai szakpszi./pszichoterapeuta). És így van ez más irányzatoknál is. Ugye mondtuk, hogy ez egy igazi útvesztő?!

Tehát, nem az a lényeg, hogy minek nevezzük magát a segítő tevékenységet, hanem az, hogy adott problémával megfelelő kompetenciakörrel rendelkező szakemberhez forduljunk, akivel bizalmi, biztonságos kapcsolatban dolgozhatunk elakadásaink, mentális nehézségeink megoldásán.

Gyakori kérdések

Mi a különbség pszichológus és pszichiáter között?

A pszichiáter orvosi diplomával rendelkezik és felírhat gyógyszert, míg a pszichológus bölcsészettudományi képzést végzett, és feltáró beszélgetéssel, különféle eszközök tanításával, illetve pszichológiai módszerekkel segít.

Ki jogosult hivatalos diagnózist felállítani mentális betegségről?

Magyarországon kizárólag klinikai szakpszichológus végzettséggel rendelkező személy állíthat fel klinikai diagnózist mentális zavarokról.

Honnan tudom, hogy tanácsadásra vagy terápiára van szükségem?

Ha például az életvezetésedben vagy önismeretedben akadtál el, a tanácsadás segít, de ha a tüneteid (például mély depresszió, súlyos pánik) a napi működésedet gátolják és szenvedsz tőle, klinikai szakemberre és terápiára van szükséged.

Elérhető pszichológiai segítség ingyenesen, TB alapon is?

Igen, az állami egészségügyben a területileg illetékes pszichiátriai gondozókban vagy szakrendelőkben klinikai szakpszichológusok is fogadják a pácienseket.